Boldogságkocka

Gondolkoztam, hogy a szokásos Gond-olatok bejegyzésként tegyem közzé, vagy bemutassam legújabb ötletem, a boldogságkockát, és ennek keretében írjak. Mivel igazából a cím csak cím, így az utóbbinál maradtam.

Boldogságkockáról

Az utóbbi időben rendesen ránk jár a rúd. Már-már kezdtünk magunkhoz térni, családként élni, tervezgetni, mikor beütött a múltkori dolog. Mára már azt is átbeszéltük, és volt is egy viszonylag könnyebben tartható tervezet, mikor a minap ismét kaptunk a sorstól egy szép pofont. Nem mondom, egy-két napig igen feszültek voltunk, de valahogyan majd ezt is átvészeljük. És nagyon-nagyon remélem, hogy apukám segít elintézni azt a munkát, amit megemlített...

Ezekben az időszakokban (egyébként is) különösen fontos, hogy az ember megtalálja a napokban az aprócska örömöket. Tudom, hogy közhely, de nekem akkor is ezek segítenek, hogy nyeljek egy nagyot és tovább lépjek. És mivel ezek az apróságok éppen aktuálisan fontosak, úgy döntöttem olykor-olykor publikálom őket, hogy visszanézve majd jót mosolyogjak magamon. A cím pedig - nem véletlenül - a csokoládéból jött. :)

Tegnap beugrottan Kökin a másodikon a kínaihoz, és mivel már 1 éve szeretnék egy normálisabb pénztárcát, tegnap megszerettem egyet teljesen véletlenül. Szerencsémre az ára is kedvező volt, így hazajött velem. Ő lett a tegnapi napi boldogságkockám. A színe egyébként nem ilyen fehér, kicsit drapposabb, de ez a kép most valamiért nem egészen úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Ettől függetlenül közzéteszem, aztán ha véletlenül lesz jobb, korrigálok.

Én kis kertem #9.

A kis kertem, mint múltkor írtam, igen-igen megcsappant, majd megállt a növésben. Nem is igazán értettem a dolgot, mert mindent megtettem, amit csak lehetett. Utána is olvastam több helyen, hogy melyik növénykével mikor mit kell tenni. Nos, most úgy néz ki, hogy a madármályva sajnos mégsem éli túl a gombásodást, hiába pusztítottam ki róla. Fogalmam sincs, hogy mi a baja, már mindkét végletet (nagyon gondoskodás, abszolút nem gondoskodás) megpróbáltam, tanácsokat fogadtam meg, és mégsem tér magához. Kimenekítettem róla 3 új tövet, ebből 2 már meghalt, 1 még tartja magát. Még a balkonládás is úgy-ahogy éldegél, de már nem sokáig sajnos. Bár én annak is örülök, hogy egyáltalán a magból kihajtott és hozott is összesen 4 virágot. A paradicsom pedig valamiért mindig ugrásszerűen nő, egy-egy posztom után. Ha nem rakok fel róla képet sehová, akkor türelmesen vár és stagnál. Belőle is már csak 4 szál maradt sajnos, de ezekben már bizakodom, hogy lesz belőle VALAMI. Ellenben az aloe verám olyan nagyon jól érzi magát, hogy új hajtást hozott... Ki érti ezt.

paradicsomok

Wreck this journal #3.

Haladgatok a naplóval is, mikor időm engedi. Össze-vissza csinálom, éppen amihez ihletet kapok, vagy ha eszembe jut valami. Ötleteim vannak már, csak még a megvalósítás várat magára.

Ez az oldal pl. félkész, de már nagyjából látszik, hogy "mire gondolhatott a készítő"... :)

Ez tárul a szemünk elé, mikor felnyitjuk, de természetesen még ez sincs kész. A 2016 pl még azért skicc csak, mert nem vagyok benne biztos, hogy ezt szeretném oda.

Ezt az oldalt már feltettem a jómúltkor, ám azóta továbbfejlesztettem körömlakkal. Tervezem, hogy még kap egy biztonsági lakkréteget, de ez még nem biztos.

Horgolok

Az előző bejegyzésben nem szenteltem még neki saját alcímet, de annyira belelkesültem, hogy mégis kap. A készülő sálról már volt kép, íme a kész "termék", ami mosásra vár.

A kistáska is kész lett, bár ez megintcsak egy előnytelen kép.