2016. augusztus 24., szerda

Helyzetjelentés

Már szerettem volna írni, de egyszerűen sosem sikerült. Vagy időm nem volt, vagy zaklattak. A múltkori próbanap után voltam egy másik helyen hasonló próbálkozásra, az nálam verte ki a biztosítékot. Bent voltam 3 órát, próbáltam hasznos lenni, amit mondtak, azt megcsináltam, de amit nem ismertem, azt nem nagyon tudtam. A legtöbben folyamatosan segítettek, aranyosak voltak, bátorítottak, de a közvetlen felettes bunkó volt. Ráadásul nem is igazán arról volt szó, amit hirdettek. Mielőtt hazaküldtek megkérdezték, hogy érdekelne e egy fizetős próbanap... (???)

Viszont van pozitív is! Kisfiam ma beiratkozott az óvodába, elsején kezd. Fenyőfa lett a jele. Büszke vagyok rá, ilyen hatalmas nagyfiú. El sem hiszem. Még van egy hetünk, hogy összeszedjük magunkat addig. Illetve arra is, hogy a szülinapját megszervezzem. Ma őróla hoztam képeket.

A kedvenc játszóterünkön lévő vonat

kb. 2 méter magasan van :)

Elvizilovagolt 

2016. augusztus 12., péntek

... mert tudni kell a kudarcot is emelt fővel viselni!

Címnek kicsit hosszú, de mára ez lett a mondatom. Mert ugyan elszomorított a dolog, de mégsem engedtem meg, hogy bárki is lássa ezt rajtam! És igen, büszke vagyok magamra emiatt!

Voltam ugyanis a próba napon, összesen 3 (és fél) órát dolgoztam, és úgy tűnt, meg vannak elégedve velem. Jól is éreztem magam, és azt hiszem, jól is dolgoztam. Mielőtt elköszöntem azon ment a tanácskozás, hogy mikorra kezdhetek, végül abban állapodtak meg, hogy majd felhívnak telefonon még aznap, vagy legkésőbb ma. Nem kerestek. Én viszont arra jártam, benéztem. Akkor közölték velem, hogy tulajdonképpen én csak B terv voltam (persze nem ezekkel a szavakkal), mert valaki már 2 napja próbadolgozik nálunk, bevált, így végülis nem keresnek senkit, bocsi. Hogy ebből mennyi a duma, nem tudom, nem is érdekel.

Ma újabb 2 helyre adtam be önéletrajzot, várok, keresgélek, reménykedek.

2016. augusztus 10., szerda

Breaking news



Sok-sok keresgéléssel töltött nap után, párom unszolására betévedtem egy helyre, ahol elég régen (szerintem legalább 2 hónapja) ki van rakva, hogy eladót keresnek. Próba szerencse alapon az esélytelenek nyugalmával besétáltam, megkérdeztem, tanakodtak, éééés... holnap próbanapra megyek! :)

Igaz, nem álmaim állása, de jó lesz! És boldog vagyok, ha holnap azt mondják, hogy írjunk alá. És valahol a lelkem mélyén büszke vagyok magamra, hogy nem kellett hozzá ismerős, és arra is, hogy igazából olyan rettenetesen sok időt és energiát nem kellett rááldoznom.

Szóval mindenki szorítson nekem! :)

Ui.: Holnap este pedig mindenki lesse a hullócsillagokat az égen! ;)