Gond-olatok

Rengeteg bejegyzést írtam gondolatban a héten. De sosem jutottam odáig, hogy le is írjam. Aztán mostanra a legtöbbet el is felejtettem... Úgyhogy most következzen egy egyveleg, ami több minibejegyzést tartalmaz.

A telefon sztori

Nagyjából 1 éve voltam tulajdonosa egy samsung galaxy s duos2 készüléknek. Az elején viszonylag kellemesen indult kapcsolatunk, aztán szép lassan a megszokás, majd a "biztos húzza még egy ideig" állapotába zuhantunk. A végére már biztos voltam benne, hogy a következő telefonom hagyományos nyomógombos lesz! Aztán csütörtökön este megadta magát, lemerült, majd töltőre dugva biztonságos üzemmódba kapcsolt, majd ki, és soha többet be. Már töltődni sem töltődik. És ugyan én nem tartozok azon fiatalok táborához, akik non-stop nyomkodják, fészbúkoznak és játszanak, de nem szívesen indulok el telefon nélkül itthonról. Már csak azért is, mert egészségi állapotom nem a legjobb, és most, hogy jön a nagy meleg, bármikor rosszul lehetek, elájulhatok.

Szóval az estémet azzal töltöttem, hogy nézelődtem a neten, hogy mit lenne érdemes venni és hol. A fő szempont - azon kívül, hogy hagyományos legyen - az volt, hogy az akkumulátor jól bírja a távolléteket. Szerettem volna, ha van egy primitív kamerája, hogy ha látok valami hirdetést vagy valami szöveget, ami érdekel, azt el tudjam tárolni addig, míg hazaérek, de azért ez nem volt alapfeltétel. Végül mindent összevetve 2 készülék akadt fenn a rostán, ugyanattól a gyártótól egy butább és egy nála egy fokkal okosabb. Aztán másnap elmentem a Media Marktba (nem volt ám ilyen egyszerű az út, lehet, hogy ezt majd kifejtem később), és boldog tulajdonosa lettem egy Myphone 6300-ának.

Két nap használat után még mindig nagy a szerelem, és teljesen meg vagyok vele elégedve. Jól illik a kézbe, nem recseg, nem ropog, egyben van az egész. Menüje nagyon egyszerű, könnyen kezelhető, nincs almenü almenüjének az almenüje, egy idősebb ember is könnyen ráérez a dologra. Van benne egy FM rádió, ami bármikor elérhető egy plusz gombbal, és ami meglepő, hogy használata nem igényel antennát, fülhallgatót. Végre hallom telefonálás közben páromat, és hosszabb beszélgetések közben sem szakad meg a vonal. Az aksija teljesen rendben van, még nem sikerült lemeríteni, ami 4-5 évnyi okostelefon használat után egy felüdülés. A nulla gomb hosszan nyomásával tudjuk bekapcsolni a "zseblámpát", ami elég lájtos ugyan, de ha nem találsz bele este a kulccsal a zárba, azért elég nagy segítség. A telefon betűtípusa nagyon szuper, jól eltalálták, szép, igényes, látható. Örülök, hogy ezt vettem meg, még ha az eladó megpróbált lebeszélni róla. Fehéret szerettem volna, de csak fekete volt, ám így utólag mégiscsak szebbnek találom a feketét.

Én kis kertem #3

Ma nagyon jó idő volt - 26 celsius - így végre kiültethettem a maradék paradicsom palántát. Erről most nem csináltam külön képet, majd a következő bejegyzéshez. Kicsit nagyobb a tömegnyomor, mint az előző poharakban, de csak jó lesz nekik így is. Az biztos, hogy jobb, mintha a "keltetőben" maradtak volna, mert már látszott, hogy nem húzzák ott sokáig. Minden növényke kapott egy kis tápoldatot is, hogy kibírják az időjárás viszontagságait. Úgy érzem, kezdek belejönni ebbe a kertészkedés dologba, és ha idén lesz termés a paradicsomon, akkor nagyon boldogan veregetem meg a saját vállamat. Persze az még messze van, és vár is még rájuk idővel még egy átültetés, de én előre izgulok és reménykedek.

Érettségi

Múltkor írtam a középszintű írásbelikről, majd érintőlegesen megjegyeztem, hogy túl vagyok az emelt biológián. Azt már nem jegyeztem le, hogy az emelt kémiával mi a helyzet. Nem is csoda, hiszen annyira ég az arcom a dologtól, hogy inkább nem is beszélek róla senkinek. Ha kérdezik, csak annyit mondok, nem sikerült. Merthogy valójában ez történt. Reggel időben elindultam, készen arra, hogy összeszedjek legalább 25 pontot valahogyan. Meg is néztem, hogy pontosan hova, hogyan és merre kell menni. Meg is érkeztem a metróval az adott állomásra, majd sikeresen elindultam az ellenkező irányba... Pontosan követtem az útmutatást, hogy 1 utca erre, 1 utca arra, és megérkeztem valahová teljesen máshová. 10 perccel kezdés előtt visszaballagtam a metróhoz és úgy döntöttem, hogy ez az egész meg sem történt...

A biológia egyébként egész jól sikerült, az általam felállított minimumot - úgy számoltam - sikerült elérnem, 2-áig pedig simán felkészülök a szóbelire. Az biztos, hogy 8-án lesz az iskolában megtekintés, ami azért vicces, mert így az emeltbe nem tudok belenézni mielőtt szóbelizni mennék. És persze azt sem tudjuk, hogy mikor lesz nálunk középszintű vizsga, csak annyi biztos, hogy 9-e után, illetve az is biztos, hogy 22-én bizonyítvány osztás, de semmi több infó.

Egyéb

Lett volna még egy téma, amiről ugyan tabukkal tele, de valahogyan szerettem volna írni, aztán meggondoltam magam. Mert se nem szabad, se nem illik, és igazából nem is az én dolgom. Holott az enyém is valahol, sőt mindenkié, mégsem foglalkozik vele senki. Próbálom elfelejteni amit láttam, de félek, sosem fog sikerülni. Így inkább nem is gondolok rá. Úgyhogy írni sem óhajtok róla.